Solt

Solt híven őrzi a honfoglaló magyar törzs és az 1848/49-es szabadságharc emlékeit. A város határában a felújított Duna-híd jól szolgálja az Alföld és a Dunántúl összeköttetését. Solt jellegzetes színfoltja a meleghegyi pincefalu, melyet védetté nyilvánítottak. A kőkortól lakott vidéken a honfoglaló magyarság Megyer törzse telepedett le, neve Árpád vezér fiának a nevéből ered. Az arab eredetű név - Zoltán, Zsolt, Solt - fejedelmi származású férfiút jelent. Első okleveles említése 1145-ből ismert.

Mint fontos dunai átkelőhely a XIV. században mezőváros lett. Nevet adott a középkori Solt-széknek, illetve Solt megyének. A török hódoltság alatt nem pusztult el, de szinte a semmiből kellett az új életet megteremteni a XVIII. század elején. A polgári korban elvesztette rangját, és csak 1997-ben lett újra város. A Királyberke dűlőnév őrzi azt az emléket, mely szerint IV. Bélát a tatárok elől 1241-42 körül itt bújtatta a nép. A király hálából két aranykulcsot adott a településnek, és mezővárossá emelte. A kulcsokat a református templom tornyának gömbjébe helyezték, de amikor az leégett, a kulcsok összeolvadtak, eltűntek. Innen ered az “aranykulcsos város" elnevezés és a címer. A Duna partján kempingezni is lehet, szívesen jönnek ide a fürdőzők, a horgászok, a vízi sportok kedvelői. Szép kilátás nyílik innen a Dunántúlra, Dunaföldvárra és a szépen csipkézett, 2001-ben megújult karcsú hídra. A város közelében működik az ország legmagasabb rádió-adóállomása. Solton a rügyfakadást március 15. táján a Solti Tavaszi Napokkal köszöntik. Minden évben megemlékeznek Szent István-napjáról. A Képzőművészeti Alkotótábort szeptember második hetében rendezik. Mint minden eseményen, az őszi szüreti felvonuláson és bálon is szívesen látják a vendégeket Solt városában" style="width: src="images/latnivalok/solti_duna_hid.jpg" style="width:200px; float:right" alt="" />

Solt

Solt híven őrzi a honfoglaló magyar törzs és az 1848/49-es szabadságharc emlékeit. A város határában a felújított Duna-híd jól szolgálja az Alföld és a Dunántúl összeköttetését. Solt jellegzetes színfoltja a meleghegyi pincefalu, melyet védetté nyilvánítottak. A kőkortól lakott vidéken a honfoglaló magyarság Megyer törzse telepedett le, neve Árpád vezér fiának a nevéből ered. Az arab eredetű név - Zoltán, Zsolt, Solt - fejedelmi származású férfiút jelent. Első okleveles említése 1145-ből ismert.

Mint fontos dunai átkelőhely a XIV. században mezőváros lett. Nevet adott a középkori Solt-széknek, illetve Solt megyének. A török hódoltság alatt nem pusztult el, de szinte a semmiből kellett az új életet megteremteni a XVIII. század elején. A polgári korban elvesztette rangját, és csak 1997-ben lett újra város. A Királyberke dűlőnév őrzi azt az emléket, mely szerint IV. Bélát a tatárok elől 1241-42 körül itt bújtatta a nép. A király hálából két aranykulcsot adott a településnek, és mezővárossá emelte. A kulcsokat a református templom tornyának gömbjébe helyezték, de amikor az leégett, a kulcsok összeolvadtak, eltűntek. Innen ered az “aranykulcsos város" elnevezés és a címer. A Duna partján kempingezni is lehet, szívesen jönnek ide a fürdőzők, a horgászok, a vízi sportok kedvelői. Szép kilátás nyílik innen a Dunántúlra, Dunaföldvárra és a szépen csipkézett, 2001-ben megújult karcsú hídra. A város közelében működik az ország legmagasabb rádió-adóállomása. Solton a rügyfakadást március 15. táján a Solti Tavaszi Napokkal köszöntik. Minden évben megemlékeznek Szent István-napjáról. A Képzőművészeti Alkotótábort szeptember második hetében rendezik. Mint minden eseményen, az őszi szüreti felvonuláson és bálon is szívesen látják a vendégeket Solt városában.

Solt

Solt híven őrzi a honfoglaló magyar törzs és az 1848/49-es szabadságharc emlékeit. A város határában a felújított Duna-híd jól szolgálja az Alföld és a Dunántúl összeköttetését. Solt jellegzetes színfoltja a meleghegyi pincefalu, melyet védetté nyilvánítottak. A kőkortól lakott vidéken a honfoglaló magyarság Megyer törzse telepedett le, neve Árpád vezér fiának a nevéből ered. Az arab eredetű név - Zoltán, Zsolt, Solt - fejedelmi származású férfiút jelent. Első okleveles említése 1145-ből ismert.

Mint fontos dunai átkelőhely a XIV. században mezőváros lett. Nevet adott a középkori Solt-széknek, illetve Solt megyének. A török hódoltság alatt nem pusztult el, de szinte a semmiből kellett az új életet megteremteni a XVIII. század elején. A polgári korban elvesztette rangját, és csak 1997-ben lett újra város. A Királyberke dűlőnév őrzi azt az emléket, mely szerint IV. Bélát a tatárok elől 1241-42 körül itt bújtatta a nép. A király hálából két aranykulcsot adott a településnek, és mezővárossá emelte. A kulcsokat a református templom tornyának gömbjébe helyezték, de amikor az leégett, a kulcsok összeolvadtak, eltűntek. Innen ered az “aranykulcsos város" elnevezés és a címer. A Duna partján kempingezni is lehet, szívesen jönnek ide a fürdőzők, a horgászok, a vízi sportok kedvelői. Szép kilátás nyílik innen a Dunántúlra, Dunaföldvárra és a szépen csipkézett, 2001-ben megújult karcsú hídra. A város közelében működik az ország legmagasabb rádió-adóállomása. Solton a rügyfakadást március 15. táján a Solti Tavaszi Napokkal köszöntik. Minden évben megemlékeznek Szent István-napjáról. A Képzőművészeti Alkotótábort szeptember második hetében rendezik. Mint minden eseményen, az őszi szüreti felvonuláson és bálon is szívesen látják a vendégeket Solt városába" alt="" />mg src="images/latnivalok/solti_duna_hid.jpg" style="width:200px; float:right" alt="" />

Solt

Solt híven őrzi a honfoglaló magyar törzs és az 1848/49-es szabadságharc emlékeit. A város határában a felújított Duna-híd jól szolgálja az Alföld és a Dunántúl összeköttetését. Solt jellegzetes színfoltja a meleghegyi pincefalu, melyet védetté nyilvánítottak. A kőkortól lakott vidéken a honfoglaló magyarság Megyer törzse telepedett le, neve Árpád vezér fiának a nevéből ered. Az arab eredetű név - Zoltán, Zsolt, Solt - fejedelmi származású férfiút jelent. Első okleveles említése 1145-ből ismert.

Mint fontos dunai átkelőhely a XIV. században mezőváros lett. Nevet adott a középkori Solt-széknek, illetve Solt megyének. A török hódoltság alatt nem pusztult el, de szinte a semmiből kellett az új életet megteremteni a XVIII. század elején. A polgári korban elvesztette rangját, és csak 1997-ben lett újra város. A Királyberke dűlőnév őrzi azt az emléket, mely szerint IV. Bélát a tatárok elől 1241-42 körül itt bújtatta a nép. A király hálából két aranykulcsot adott a településnek, és mezővárossá emelte. A kulcsokat a református templom tornyának gömbjébe helyezték, de amikor az leégett, a kulcsok összeolvadtak, eltűntek. Innen ered az “aranykulcsos város" elnevezés és a címer. A Duna partján kempingezni is lehet, szívesen jönnek ide a fürdőzők, a horgászok, a vízi sportok kedvelői. Szép kilátás nyílik innen a Dunántúlra, Dunaföldvárra és a szépen csipkézett, 2001-ben megújult karcsú hídra. A város közelében működik az ország legmagasabb rádió-adóállomása. Solton a rügyfakadást március 15. táján a Solti Tavaszi Napokkal köszöntik. Minden évben megemlékeznek Szent István-napjáról. A Képzőművészeti Alkotótábort szeptember második hetében rendezik. Mint minden eseményen, az őszi szüreti felvonuláson és bálon is szívesen látják a vendégeket Solt városában.