ALL IN - MINDENT BELE |

Az alábbi januári előkészítőt követően hirtelen március lett, mi pedig útra keltünk fiatal, de annál lelkesebb csapatunkkal, hogy helyt álljunk a nemzetköziségben és filmes, fotós tapasztalatokkal gazdagodjunk. A 2 évvel ezelőtti Skopje túrán már megtapasztalhattuk, hogy Budapestről megszűntek a közvetlen járatok Nyugat-Balkániába, ezúttal is bécsi átszállással érkeztünk Szarajevóba. Az ifjúsági központ igazgatója már várt minket és miután átszerpentíneztük magunkat a hegyeken, röpke 2 óra múlva megérkeztünk Bugojno városába, Bosznia szívébe, mert innen minden 2 órára van minden égtáj felé: Szarajevó, Split és Banja Luka is. Az útról láttuk, hogy van felvonós sípályájuk, ami mondjuk úgy természetes, ha van 1662 méter magas hegyük a környéken, de több hasonló csúcs is van errefelé. Az Ottomán Birodalom több száz éves uralkodása és a török befolyás a mai napig érezhető, a rengeteg mecset mellett ugyanakkor elférnek a templomok is. Nem esznek disznót és nem isznak alkoholt, viszont édes életet élnek, ha csak a kávét és az elmaradhatatlan mézes sütiket nézzük. Megmutatták nekünk Josip Tito erdei vadászházát, ami a Jugoszláv széthullás óta romokban hever a határban, a délszláv háború nyomai pedig ugyanúgy látszódnak, mint a szomszédos országokban vidéken. A manapság 30 ezres kisváros nemzetiségi megoszlása egy 1991-es, a háborút megelőző felmérés alapján úgy nézett ki, hogy 6878 ember bosnyáknak, 6836 horvátnak, 6809 szerbnek, 1449 jugoszlávnak vallotta magát, ennyit a történelemről. A Genex Motelben sajnos a 4. emeletre már nem ért fel a wifi, de kárpótoltak bennünket a pazar reggelivel, de mindenképpen meg kell említenünk, hogy az ellátás egész héten kiváló volt. Sokunk nevében nyilatkozhatok, hogy kedvencünk a Bosnyák Csevap volt cserépedényben és kaymak szószban. Sarajevo a legjobb saját sörük, de az összes környékbeli ország söre kapható Ozujsko, Karlovacko sőt, még Lasko is. A fiatalok számára felfoghatatlan volt, idősebbeknek nem annyira meglepő, mert régen nálunk is így volt, hogy mindenhol dohányoznak. Pénzük szintén kicsit a múltat idéző márka és a pfennig, de az árfolyamot nézve viszont komolyan kell venni, 1 euróért 2 egységet kaphatsz. Aztán az első napon tartott eligazítást követően egész héten zajlottak a forgatások és az előadások, de a szervezők természetesen szakítottak időt néhány kirándulásra is. A világ legszebb 12 vízesése közé választott Jajce kisvárosba kirándultunk el, amely már Csontváry Kosztka Tivadart is megihlette, nem véletlenül. A fővárosba is eljutottunk, igaz a délutáni látogatáson sikerült a legnagyobb dugóban megérkezni, de végig jártuk a belvárost, a folyóparton pedig megkerestük az első világháborút kiváltó híres merénylet helyszínét. Összességében tehát nagyszerű projekt hetet töltöttünk az ifjúsági cserén Boszniában, most megkezdődik a feldolgozás és alig várjuk, hogy júliusban az utolsó simításokat követően bemutathassuk az alkotásokat, a werkfilmmel és a fotókiállítással Szlovéniában. És hogy nem csupán csapatvezetőként színeztem ki az eget, jöjjenek a magyar csapattagok visszajelzései az élményekről.

Layous Norbert: Örülök, hogy részt vehettem ezen a programon, mert nem csak csodálatos embereket ismertem meg, hanem rengeteget tanultam, és ha valakinek van lehetősége részt venni hasonló programokon, annak csak ajánlani tudom.

Kelemen Zoltán: Most voltam először Erasmus+ programon, de rendkívül érdekes és izgalmas volt. Az ételek rendkívül finomak voltak, lenyűgöző tájakon jártunk és nagyon kedves emberekkel dolgozhattam együtt. Egy életre szóló élményt szereztem.

Gábeli Botond: A workshop remek lehetőség volt mindannyiunk számára a tanulásra és nagyon várom a folytatást. Korábban sok ilyenen jártam már, de ez volt eddig az egyik legjobb, az ételek csodálatosak voltak, és a forgatás mellett kiváló programjaink is voltak.

Sinha Gergely: Nagyon jól éreztük magunkat Bugojnóban, a bosnyákok nagyon jó házigazdák voltak, az ételek finomak, a szálloda kényelmes volt, mindent összevetve, köszönjük a lehetőséget, hogy ott lehettünk, és hogy részt vehettünk ebben a projektben.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Az idei esztendő első külföldi útja ismét szlovén barátainkhoz vezetett és az MCT-ben belevágtunk a következő ifjúsági együttműködés előkészítésébe. Ismét 4 ország részvételével csapunk bele egy Erasmus+ projektbe, melynek során egy fotó kiállítást, 2 fikciós rövidfilmet és egy werkfilmet fogunk elkészíteni fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. Főpályázó házigazdáink a Szlovének voltak az előkészítőn, ahová megérkezett a Bosnyák, az Észak-Macedón és a Magyar delegáció is. Az eligazítást követően az ifjúsági vezetők azonnal nekiláttak a munkának és elkezdték körvonalazni az alkotások menetét és tematikáit. Eközben a résztvevő szervezetek vezetői elvégezték a piszkos akarom mondani papírmunkát. Megállapodtunk a folytatások dátumaiban, március elején találkozunk legközelebb Boszniában, de ott már valamennyi résztvevővel megkezdőnek a munkálatok. Amennyiben sikerül azon a héten leforgatni az összes anyagot, akkor júliusban már úgy térhetünk vissza Szlovéniába, hogy „már csak” a vágás marad. Meg természetesen az összes többi, a premier előkészítése, mely a Nyári szabadtéri színpadon kerül majd bemutatásra Trbovljében, szombat esti főműsoridőben! Sajnos az odaúton bedöglött a mozdonyunk és 2,5 órás késéssel érkeztünk, de aztán kárpótoltak bennünket a kedves házigazdák, az újdonsült partnerek, a remek programok, a fél méteres hó, Celje vára, a pizza kihívás vagy épp a Trojane óriás fánk! Most tehát kezdődik a forró drót és a távolsági agytorna, hogy mire megérkezünk Bugojnoba már alig várjuk, hogy kezdődjön a munka dandárja vagyis induljon a bonszáj!