Mostanában minden évre jutott egy évforduló, 2024-ben volt 20 éves az Alapítvány és az azóta nyugdíjba vonult BuSho Rövidfilm Fesztivál, tavaly épp 30 éve érkeztünk Gombolyagra, most pedig 2026-ban nagykorú lett a tábor a hivatalos 2008-as nyitástól számítva, tehát felnőtt ez a gyerek is. Mennyi minden történt itt velünk az elmúlt évtizedekben, ha másra nem ezért jó ez a weboldal, mert hogy vissza lehet lapozni az emlékkönyvben és rápillantani a képekre, amikről máris beugranak a történetek. Persze nem kezdek sztorizni, mert az túl hosszú lenne. Ha valakit érdekel, hogy hol volt a legutolsó bolt vagy kocsma a faluban, kit büntettek meg a rendőrök, mert mezítláb kerékpározott vagy hogyan olvadtak el a műanyag székek a teraszon miközben raktunk egy kis tábortüzet, annak majd személyesen elmesélem, ha emlékeztet rá amikor találkozunk. Jóformán amióta itt vagyunk, de még inkább amióta az Alapítvány létezik kérdezgettem a helyieket, hogy kinek vannak fényképei a múltról és hát az igazság az, hogy elenyésző, vagyis konkrétan nagyon kevés felvételt találtam a Dél-Alföldi homok hátság vagy egyáltalán a szűkebb pátriárka kapcsán. Most, hogy már mindjárt eltöltöttünk itt egy Krisztusi-kort ily messze távol otthonunktól, de már ide is hazajárunk és összeszedtem magam meg amit találtam. Cikkek, fotók a teljesség igénye nélkül csak azért, hogy legyen egy kis nosztalgiahullámlovaglás, remélem mindenki talál közöttük kedvére való világot.
CIKKEKKÉPEKK
