Kalocsa

A Gombolyagról különbusszal vagy menetrendszerinti járattal is lebonyolítható városnézés keretében vendégeink meglátogathatják az 1000 éves város idegenforgalmi központjában lévő Szentháromság teret, a Tájházat, az Érseki Kincstárat, és megismerkedhetnek a legjellegzetesebb fűszernövény, a paprika termesztésének, feldolgozásának fázisaival a Paprika Múzeumban.

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja. Egykori járási székhely. Vonzáskörzetébe 19 település tarozik. Kalocsa az ezeréves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye. A Közép-Duna mente patinás, hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, és 1000 év óta a magyar katolikusok egyik központja. Már a kőkorszak óta lakott, a város területén talált legrégebbi leletek az. i. sz. 300 körüli kelta település nyomait idézik. A megerősített helyen I. István király 1001-ben érsekséget alapított. Első érseke a pápától a királynak a koronát hozó Asztrik püspök volt. A XIII. század elejétől többnyire a kalocsai érsek töltötte be a kancellári tisztséget. Az érsekek közül több kiváló hadvezér volt, például Csák Ugrin és Tomori Pál. Az utóbbi, mint az utolsó középkori kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar csapatok fővezére volt.

Főszékesegyház és Szentháromság tér

1735 és 1754 között épült olasz barokk stílusban, egy fő- és két mellékhajóval, két toronnyal és nagyon magas homlokzattal. A templom építésében kalocsai kőművesek mellett pesti kőfaragó céh tagjai is részt vettek. Az építéssel párhuzamosan készültek a belső berendezési tárgyak. A székesegyházat 1754-ben szentelték fel, de külső és belső díszítőmunkák később is folytak. A templom 64 m hosszú, 24 m széles, a főhajó belső magassága 19 m. A tornyok magassága 65 m. A templom két tornyának sisakja és tetőszerkezete 1795. július 18-án egy villámcsapás következtében kigyulladt és leégett. A három harang leesett és összetört. A megsérült tornyokat és tetőzetet Kollonich László érsek hozatta rendbe, az összetört harangokat újraöntette. A ma is látható klasszicista toronysisakok 1799-1800 között készültek. A templom mai formáját az 1910-12-ben végzett rekonstrukció és régészeti feltárás nyomán kapta.

A templom orgonáját, melyet a pécsi Angster orgonaépítő cég készített, 1923. október 26-án adták át. A korábbi orgonát az I. világháború alatt hadi célokra leszerelték. Az új orgona három manuállal és 3560 síppal rendelkezett. Az orgonát 1985-ben felújították, növelték a sípok számát és modernizálták a levegőellátó berendezést. Jelenleg az orgonának 4668 sípja, 64 változata és 3 manuálja van.

Az ország egyik legszebb barokk tere a barokk főszékesegyházat körülvevő Szentháromság tér, amelyet egy- és kétemeletes barokk és copf stílusú épületek szegélyeznek. A tér északi részén áll az U alaprajzú, kétemeletes barokk érseki kastély.

Nyugat felől két egybeépített, egyemeletes copf stílusú egykori kanonoki hát, amelyben ma a katolikus általános iskola és gimnázium diákotthona működik és a Beta Hotel Kalocsa egyemeletes, szintén copf épülete zárja le, amely egykoron az érsekuradalom jószágkormányzósága volt.

Tájház

Gábor Lajos festőművész javasolta, hogy a mezőkövesdi Matyó Ház mintájára Kalocsán is rendezzenek be egy jellegzetes Kalocsa környéki parasztházat, amit kalocsai népművészeti motívumokkal díszítenek, és a berendezése is eredeti.

1935-ben a város állami és megyei támogatással megvásárolt egy házat a Béres (ma Tompa Mihály) utcában. A hagyományos három osztatú házat a belvizek elleni védekezésül kb. 1 méter magas földhányásra építették. Az átalakításhoz május végén fogtak hozzá, és 1936. június 7-én adták át ünnepélyes keretek között.

A ház előtt fedett tornác húzódik végig. A tetőt „szarkalábas” faoszlopok tartják. A bejárat középen van, azon keresztül lehetett bejutni a pitvarba és a szabadkéményes füstös konyhába.

A pitvarból az utca felé nyílik az ünnepélyes alkalmakkor használt tisztaszoba, vagy „első ház”. A szoba berendezése a XX. század elején használatos tárgyakból áll. Falait színes, virágmintás kalocsai pingálás díszíti.

Az udvar felé nyílik a hátulsó szoba vagy „hátsó ház”, ahol a család élete zajlott. Berendezési tárgyai egyszerűek voltak. A falak egyszínűre vannak festve, csak a mennyezet alatt fut körbe egy mintás koszorú.

Az épület átalakítását és díszítését kalocsai és Kalocsa környéki paraszt mesterek és pingáló asszonyok végezték. A tájházat 1955-től a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet használta, és múzeumként működött tovább. A hetvenes években – a kalocsai idegenforgalom fellendülése idején – a Népművészeti Ház az egyik legvonzóbb kalocsai látványosság lett. 1978. július 22-én felavatták a ház udvarán Kátay Mihály Délibába című tűzzománc alkotását. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1995-ös feloszlása után a ház a Korona Tours utazási iroda kezelésébe került, amely – megtartva az épület tájmúzeumi jellegét – idegenforgalmi célokra hasznosítja.

Érseki kincstár

A főszékesegyház kápolnakoszorújának északi felében 1988. augusztus 19-én nyitották meg a főegyházmegyében összegyűjtött egyházi kincsekből álló gyűjteményt. A kincstár előterében látható Kalocsa középkori építészetének két jeles emléke, a második székesegyház régészeti feltárásakor előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő un. „kalocsai királyfej” másolata és a székesegyház egyik építőjének, Rovó Mártonnak nevét megörökítő kőgerenda „MARTINUS RAVESU LAPICIDA JACET HIC” felirattal.

A számtalan ritkaság között található pl. a XII. századi érseki sírlelet, vagy Keresztelő Szent János faszobra a XV. századból. Itt állították ki a XII. századból származó sírleletek mellett a XIII. századi vörösmárvány királyfej másolatát, valamint a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.

Paparikamúzeum

Kalocsa és környéke méltán híres paprikájáról, hiszen a piros aranynak nevezett fűszernövény nemcsak a magyar konyha nélkülözhetetlen ízesítője, de a népművészeti motívumok sorából sem hiányozhat. E területen ősszel átutazó ember olyannak látja a határt, mint egy hatalmas piros szőnyeg. A leszedett paprikát füzérekbe fűzve és a házfalakra felakasztva szárítják, hogy ezt követően az őrlés során tűzpiros, zamatos fűszert nyerjenek. A kalocsai Paprikamúzeum megtekintése során kellő képi és tárgyi információ birtokába juthatunk e