…hogy nem is tudjuk milyen fenn, énekelte anno Hobo, a legendákat felvonultató albumon (többek között Póka, Bergendy, Tátrai, Presser) és ez idén pontosan ránk illett. Április elsején bolondosan indítottuk a szezont és október 20-ig meg sem álltunk, csak néha, kicsit lassítottunk, hogy ne sokalljunk be a kanyarban, mint a lengyel salakmororos, a Mikó Sodróczki, de lássuk a részleteket, ássuk bele magunkat, azaz lessünk a kulisszák mögé, vajon mi történt a 20. évadban minálunk. Családom és egyéb állatfajták címszóval örököltünk egy tini macskát, hiszen még csak 17 éves, de úgy tűnik feltalálta magát és Bandi sikerrel beilleszkedett a tábori csapatba. Legalábbis az elcsípett egér és madár egyedekből erre a következtetésre jutottunk. Mindeközben néhány helyi predátor viszont ellátta a szárnyasaink búját baját, aztán pótoltuk a hiányosságot és lett minden szinten szinte minden, hoztunk ludat, kakast és tyúkot is meg tást, mint a búcsúban, ahol „nem is olyan rég, ha jól emlékszem még”. Megállapítottuk, hogy a korábbi évekhez képest feltűnően sok zarándok érkezett, volt aki csak átutazóban, de különleges nemzetközi vándorok is megpihentek nálunk a jerusalem wayen, velük külön cikkben foglalkozunk majd.
Kronológiában haladva a munka ünnepén kezdődött minden a Dalszerzőkkel és a hét megkoronázásaként megvalósult Messessippi koncerttel, aztán hamarosan jöttek a Kékfüvesek is nagy örömünkre a Louisiana Double is fellépett nálunk. Természetesen a Foci EB és a nyári olimpia mellett nem mehetünk el egy projektoros vetítővel a dühöngőben. A vakáció indító Hajósi iskola vizit már tradíciónak számít, pontosan úgy, mint az Illyés képzőművészek szakmai gyakorlata ahol ezúttal a graffiti volt a fókuszban, az idén 20. alkalommal került megrendezésre a GomBuSho filmes alkotótábor és az évek alatt biennálévá avanzsált Méhecskék alapozó tábora is sikeresen lezajlott. Erasmus támogatás hiányában sajnos elmaradt a Five Senses nemzetközi ifjúsági csere, a Mit forgatsz a fejedben? filmes alapozás általános iskolásoknak és a tervezett rövidfilm forgatásról is kiderült, hogy csupán kósza ábránd volt. De persze voltak újdonsültek is, mint az idény végén érkezett ELTE-BTK „Gyüvő-mönő” nyelvjárás kutatói, amikor e sorok írója azaz jómagam pedig egy kicsit gyengélkedőre mentem. Megnéztem, hogy milyen a kórház a város szélén, mert a Schwarzwald Klinika az túl messze van, mint az a háborús híd, bár az most már közel is van egy. Új hidat avattak idén Kalocsa és Paks között Tomori Pálról elnevezve, aki a mohácsi csata egyik hadvezére volt és egyébként pedig kalocsai érsek. Az első adandó alkalommal át is karikáztam rajta kerékpárral, de a környék felfedezését már korábban megkezdtem, amikor eltévedtem valahol Felsőerek és Alsóerek között és kijutottam valahogy hátulról a Ludasszállási kápolnához, mely az Öregtényinek a kiköpött mása, csak éppen szépen felújítva.
Végül nem elfelejtjük, hanem megjegyezzük, hogy az idei mulatós gazda nem tűzi majd műsorára a „Kiskertemben kinyílott a Traubiszóda” kezdetű nótát, mert a növények sajnos szemmel láthatóan megsínylették a 40 fokos kánikulát, de készülünk a folytatásra, ezért meghintettük a terepet jóságporral, ami hétköznapi nevén csirketrágya. Dióhéjban ennyi (erről ju-teszembe a fúrólégy ellen is vannak tervek), most záróra, de csak ideiglenesen, mert az idei télre első alkalommal nem csak tervezzük, hanem megvalósítjuk az első újkori látvány-disznóvágás projektet, melyhez már előkészítettünk jó sok kelléket, a fűtés működik, várjuk a kíváncsi érdeklődőket és jelentkezőket a csapatépítésre is hasznos legújabb attrakcióval. Gőzerő!
ZÁRÓRA 2024
