A szokásos kissé bolondos április 1. helyett ezúttal csak egy héttel később indultunk a tábornyitásra mégis 2 héttel húsvét előtt jártunk, de tudtuk, hogy nem lehet húzni az időt, és félelmeink bei-gazolódtak. Érkezésünk másnapján akartuk elhozni az idei szárnyas fejvadászokat, húshibrid és kendermagos formájukban, de végül pár nap haladékot kaptunk, amíg megépítettük a maszek infra lámpánkat, hogy meg ne fázzanak. Aztán megérkeztek a kiskacsák és a libák is tehát teljes a létszám a baromfiudvarban, ami azóta sajnos módosult az ismert gyerekdal miatt. A fűnyíró traktor ismét kitett magáért egy kés- olaj- valamint egy ékszíj-cserét követően, de mint biztos sokan tudjátok, ilyenkor szemmel látható ahogy nő a fű. Némi huzavonát követően kompletten lekentük a teljes színpad vázát, megfejtettük a buszfejlesztés folytatását, kicsit megújítottuk a fürdőket, megjártuk Szelidet gyalog és megérkeztek a látványos lengyel jégkrémek is. Mindeközben kiskertemben kinyílott a krumplibogár avagy az amerikai mégse mézédes Koroládó, de félre a tréfarépát, lesz minden, mint a búcsúban, sőt mi több, búcsú is lesz újra, de az egy külön mese. Most jöhetnek a táborozók lassan és a zarándokok pedig gyorsan, akik között egyre több a külföldi. Idén már volt nálunk olasz, ausztrál, holland csapat és mint rövid beszélgetésünkkor kiderült a tavaly már említett Jerusalem Way után ők a legújabb Sultans Trail-en haladnak Bécsből Isztambulba, természetesen Gombolyag érintésével. Fogadjátok soxeretettel a szokásos galériánkat a tavaszi bezsongásról.
TAVASZKÖSZÖNTÉN
