Itt a felhőtlen pihenés ideje. Megérkeztünk Gombolyagra, az egy hétig tartó nyugalom, ráncokat simító terápiás csoda helyre. Mi tízen, jó barátok, akik idén is azzal a céllal érkeztünk, hogy egymás társaságában töltsünk el egy szeletke nyarat, mert itt mindig csodásan éreztük magunkat. Marika ezúttal is nagy szeretettel, látható örömmel fogadott bennünket. Miután elfoglaltuk a szobáinkat, kint az oszlopos teraszon beszélgetésbe kezdtünk. A társalgást Marika ebédre hívó kolompja szakította meg. Figyelmes házigazdaként az asztal mellett röviden, kedves szavakkal köszöntött minket. Tyúkhúslevest tálalt fel sváb gombóccal. Ebéd után a Puliházban folytattuk a beszélgetést egy-egy csésze finom kávé mellett. Később hátra sétáltam a konyhakertet szemrevételezni. Tudom, onnan kerülnek ki a friss zöldségek az ételeinkbe. A tábort körül ölelő szántóföldeket is megcsodáltam. A kora délutáni napsütésben és enyhe szellőben hullámzott a búzatábla. Piros pipacsok színezték a sárga búzamezőt. Mellettem a ribizli bokorról mosolyogtak a piros gyümölcsszemek. Estefelé a csodás naplementében mindannyian gyönyörködtünk, aki úgy döntött, szaunázhatott, micsoda luxus!
Másnap kora hajnalban ébredtem, hogy a napfelkeltét a harmatos fűben ülve láthassam. Lenyűgözött. Minden alkalommal ezt teszi! A tábor lakói ekkor még javában aludtak. Még aznap este, vacsora után, néhányan a Foci EB-t nézték, mi Nikivel pingpongoztunk. Szünet nélküli 90 perces folyamatos mozgásban voltunk. Sport bent, sport kint!
Marika, Etával, Ilikével fáradtságot nem kímélve fejedelmi étkeket kínált fel minden nap. Mindünk kívánságát teljesítették. Csak kiejtettük a szánkon, mit ennénk szívese, s lám teljesült. Minek nekünk aranyhal? Aranygaluska, káposztás lángos, babgulyás, tojásos nokedli. Akár a „paradicsomban”, úgy éreztük magunkat.
Zsuzsi szerdán reggel megkért minket, hogy gyűjtsünk számunkra kedves, formás köveket. Akkor még nem tudtuk mi a terve ezzel. Eta meglepett minket, ugyanis a rekkenő hőségben egymaga bányászott ki a kemény földből egy tucat kavicsot. Hálásak voltunk ezért Etának, mert akkor már 28 fokra szaladt fel a hőmérő higanyszála. A Puliház teraszán árnyékoló alatt rendeztük be az alkotó tanyát. Zsuzsi és Niki gondoskodtak a munkához szükséges anyagokról, eszközökről. Ki-ki a maga által választott kavicsokra festett. Néhány óra elteltével sorra elkészültek a művek. Jó móka, kellemes időtöltés volt. Csütörtökön, reggeli után lovas kocsi érkezett a ház elé. A bakon egy ifjú csikós várta, hogy mindenki elfoglalja a helyét a fedélzeten. Marika szervezte nekünk a kirándulást. Bakodpusztára poroszkált velünk a két deres ló húzta szekér. Vidám hangulatban utaztunk. Énekeltünk, beszélgettünk, néztük az alföld szépségét. Magunk mögött hagytuk a porfelhőt, melyet a lovak patája, és a kocsi kerekeinek pörgése kavart fel az útról. Egyik délután átruccantunk a Szelidi-tóhoz. A tó vize hűsítően hatott ránk a forróságban.
Az utolsó napon a férfiak (Lajos, István és a végére becsatlakozott házigazda, Tami) dolgoztak. Kitakarították a medencét, friss vízzel töltötték fel azt. Megreparálták a trambulint. Fúrtak, faragtak. Füvet nyírtak, polcokat, tükröket szereltek fel a fürdőkbe. Nyugágyból, hűsölve figyeltem a szorgos trió munkáját. Bevallom, én sokat lustálkodtam, pihentem, aludtam, napoztam. Az „Aki nem dolgozik, ne is egyék!”- közmondás szerencsére nem élt, mert én akkor tuti éhen haltam volna ez idő alatt!
A táborozás utolsó estéjén szalonnasütéshez készülődtünk. A Táborház teraszán terítettünk. Marika és István vastárcsán sütögették a szalonnát, a pácolt húsokat, és a hagyma karikákat. Csodás illat lengte be a helyet. A hangulat fokozására Tamás zenét is szolgáltatott. Mindünk örömére retró muzsika szólt a lassan szürkülő, majd sötétedő estében. Jókedvűen beszélgetve, eszegetve, iszogatva telt a búcsú estéje. Később, amikor a szúnyogok támadásba lendültek, bevonultunk a Puli házba. Biliárd verseny kezdődött. Egyéni és páros mérkőzések folytak. Sokat nevettünk. Szeretettel, hálásan gondolok vissza az eltelt hétre. Köszönöm, hogy ismét ott lehettem! Remélem, jövőre Veletek ugyanott találkozhatok! Szívből ajánlom a gombolyagi tábort mindenkinek, akik szeretnének kikapcsolódni, kellemes-szép környezetben feltöltődni, s a csodás házigazdák társaságát élvezni.
Üdvözlettel: Janusch B. Mónika, Pilisszentiván 2021. 06. 20.
ÉLETMÓDI21
